Megbeszéljük - Bolgár nélkül

Trollirtó írta:

DKW írta:Mind a hét perét elvesztette az MTVA Nagy Navarro Balázs és társai ellen. Most kiderült, mennyit költöttek ügyvédi költségekre.

Akkor ismét ennyit a hazug diktatúra vádról, ami sokadszorra megdőlt

de gondolom ez továbbra sem zavar itt senkit abban, hogy diktatúrázzon teli szájjal

DKW írta:A kitöltött ívek száma már meghaladta az egymilliót, „ebből világosan látszik, hogy a magyar családok fontos, a saját életüket jelentősen befolyásoló kérdésnek tekintik a bevándorlás ügyét”
– olvasható a közleményben.

És ez neked miért fáj? Inkább vennél benne részt és akkor a hangod talán eljutna a kormányig.

Jóska.bá írta:

DKW írta: MILLIÁRDOS VESZTESÉGET TERMELT A KELETI NYITÁS

Több mint kétmilliárd forint veszteséget termelt tavaly a keleti nyitás meghatározó szereplőjének tartott Magyar Nemzeti Kereskedőház. Igaz, az eredeti tervek szerint sem kellene még nyereségesnek lennie. Az állami társaság feladata, hogy a magyar vállalkozásoknak segítsen a külföldi piacokon. A legnagyobb tavalyi dobás a jelek szerint egy 72 milliós kínai gyapjúbiznisz volt.

Gondolom a kollégát sem zavarja az a trívia, hogy minden üzletei kapcsolat profitabilitásához IDŐ kell. Az út eleje mindig energiabefektetésről szól. Dehát pampogni lehet és ahogy nézem odaát kell is.

Üdv Mindenkinek! Remélem már hiányoltatok!

Íme egy mai hír, aminek remélem mindenki örül és végre elismeritek a kormány döntéseinek eredményeit:

Ezermilliárd forint került elő



Az online kasszarendszer 200 milliárd forint többlet-áfabevételt hoz az államnak. Ez annyit jelent, hogy több mint ezermilliárdos forgalom vált láthatóvá, ami a teljes tavalyi kereskedelmi bevételnek több mint a tizede – írja a Világgazdaság.


A portál a NAV adataira hivatkozva azt írja, az online kasszarendszer bevezetésével a költségvetésben 200 milliárd forintnyi áfabevétel-többlet generálódott.

Ebből lehet következtetni, hogy a tavalyi 8900 milliárdos kiskereskedelmi forgalom közel 10 százaléka, mintegy 1000 milliárd forint korábbi feketeforgalom vált láthatóvá.

Az online kasszarendszer bevezetése során mintegy kétszázezer pénztárgépet csatlakoztattak a NAV online rendszeréhez.

A kiskereskedelemben tapasztalható növekedési adatok mögött viszont nem feltétlenül a nagyobb darabszámú értékesítés húzódik meg.

Az egyéb ágazatokhoz hasonlóan az egészségügyben nem lehet életpályamodellt kidolgozni, mert annak egységes megvalósítása a különböző foglalkoztatási jogviszonyok miatt lehetetlen - mondta az egészségügyért felelős államtitkár egy keddi budapesti sajtóbeszélgetésen.

Több mint kétmilliárd forint veszteséget termelt tavaly a keleti nyitás meghatározó szereplőjének tartott Magyar Nemzeti Kereskedőház. Igaz, az eredeti tervek szerint sem kellene még nyereségesnek lennie. Az állami társaság feladata, hogy a magyar vállalkozásoknak segítsen a külföldi piacokon. A legnagyobb tavalyi dobás a jelek szerint egy 72 milliós kínai gyapjúbiznisz volt.

Nem volt jó éve tavaly a külföldön magyar termékeket árusító állami társaságnak, a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak (MNKH Zrt.). Az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott mérlegbeszámolóból az derült ki: a cég 2014-ben 427 millió forint forgalom mellett összesen 2 milliárd 367 millió 465 ezer veszteséget termelt. Ezzel jelentősen rosszabb eredményt produkált, mint tavalyelőtt, az induló évben, amikor a veszteség mindössze 133 millió forint volt.
A cégeknek, köztük az állami társaságoknak, május végéig kellett nyilvánosságra hozniuk a tavalyi évről szóló pénzügyi mutatóikat. Az MNKH az előírt határidőre ezt nem tette meg. A késlekedést azzal indokolta, hogy a közgyűlésük nem volt határozatképes. A közgyűlés végül múlt kedden, június 23-án ült össze, ekkor fogadták el a most nyilvánosságra hozott beszámolókat.
A GYAPJÚ JÓL MENT KÍNÁBAN

A cég pénzügyi mérlegeinek publikálását nagy várakozás előzte meg, a kereskedőházat ugyanis a keleti nyitás meghatározó szereplőjének tartották. A cég tevékenységéből így arra is következtetni lehet, mennyire volt sikeres a keleti nyitás, amely a kormány külpolitikájában meghatározó szerepet játszott.
Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatán keresztül elérhető iratokból az derül ki: tavaly az állami cég 252 millió forint értékben exportált. A legnagyobb tételt a magyar gyapjú kínai piacra dobása jelentette. Ez a 72 millió 334 ezer forintos üzlet adta az exportbevétel 29 százalékát. Az év végén több mint három milliárd forint értékű árukészlet volt a cégnél, ennek 95 százaléka étkezési alma és almasűrítmény volt. A készletért a társaság csak 347 millió forint előleget fizetett.
Az alma valószínűleg azért maradt náluk, mert a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. a hazai cégek termékeit úgy is értékesíti, hogy felvásárolja az árut, amelyet aztán külföldön elad. Ezen kívül előfordul az is, hogy bizonyos részesedésért cserébe a magyar eladót összehozza a külföldi vevővel.
A kereskedőház tavaly 1,6 milliárd értékben vett igénybe különböző szolgáltatásokat. Hirdetésre, reklámra 281 milliót, utazásokra, kiküldetésekre 86 milliót, szakértőkre 739 milliót, szállításra és raktározásra pedig 370 millió forintot költött. A 90 alkalmazott bérköltsége tavaly 668 millió forint volt.
Tavaly leginkább keleten üzleteltek. Erre utalt többek között az is, hogy az év végéig nyolc országban alakult leányvállalata a kereskedőháznak: Azerbajdzsánban, Egyesült Arab Emirátusokban, Jordániában, Kazahsztánban, Kínában, Oroszországban, Szaúd-Arábiában és Törökországban.
A KELETI NYITÁS MOTORJA

A 2013-ban létrehozott kereskedőházi rendszer államtitkárként, majd külügyminisztereként is Szijjártó Péter alá tartozott. Szijjártó többször is a keleti nyitással összefüggésben emlegette a kereskedőházat. Még 2013 júniusában egy szakmai konferencián arról beszélt: a kormány azért hozta létre a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak segítsen külföldön, leginkább keleten értékesíteni a termékeiket.
Tavaly májusban külügyminisztériumi államtitkárként egy külgazdasági konferencián azt mondta: tovább erősítik a kereskedőházi rendszert, amelynek az év végére már 25 országban lesz képviselete. Szerinte ezzel is növelni lehet a magyar exportot, hogy az hozzájáruljon a magyar gazdaság tartós növekedéséhez. Pár nappal később a politikus közölte: a tervek szerint minden exportfejlesztési feladat és felelősség a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-hez kerül.
A kormányzat bizalma azt követően sem ingott meg az állami társaságban, hogy a kereskedőház neve a brókerbotránnyal összefüggésben bukkant fel a hírekben. A kormánynak, többek között Szijjártónak amiatt kellett magyarázkodnia, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-hez hogyan sikerült néhány nappal a Quaestor bedőlése előtt kimenekítenie a brókerháznál tartott 3,8 milliárd forintját. Igaz, közben Kerekes Györgyt Ducsai-Oláh Zsanett váltotta a vezérigazgatói székben.
ÖNFENNTARTÓ LESZ?

Időközben nem csupán Keleten, hanem a világ más részen is nyíltak magyar kereskedőházak. Szijjártó márciusban meghirdette a déli nyitás politikáját, ekkor újabb kereskedőházak alapításról beszélt, például Chilében, Ecuadorban, Peruban, Kenyában. Júniusban pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium tette közhírré, hogy a kormányzati ciklus végéig a magyar kereskedőházak száma a mostani 29-ről 117-re növekszik, vagyis eléri nagykövetségeink számát.
Az alapításkor a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. körülbelül kilenc milliárd forint állami tőkét kapott. Kerekes György korábbi vezérigazgató szerint korábban az volt a cél, hogy a társaság három éven belül, vagyis 2016 elejére önfenntartó legyen. A többségi tulajdonos az állam, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának egy százalékos részesedése van a társaságban.

Mind a hét perét elvesztette az MTVA Nagy Navarro Balázs és társai ellen. Most kiderült, mennyit költöttek ügyvédi költségekre.

A perek eddig 7 095 000 + áfa forintjába kerültek az MTVA-nak, ahogy azt a HVG.hu adatigénylésére közölték. Az összeg megoszlása: 4 480 000 forint az MTVA által indított, 2 615 000 pedig a Nagy Navarro által indított perekben merült fel ügyvédi költségként.

A volt köztévés újságíró és társai azután kezdtek több mint ezer napja éhségsztrájkba, hogy a köztévé Híradója kiblőrözte az egyik anyagában Lomnici Zoltán volt főbírót. Ezt a köztévé leváltásokkal szankcionálta, ám Nagy Navarróék további lépéseket vártak: azt követelték, hogy az MTVA bocsássa el az összes közmédium hírműsoráért felelős MTI Hírcentrum igazgatóját, Élő Gábort, helyetteseit, Németh Zsoltot és Hegedűs Istvánt, valamint az MTVA Hír- és Hírháttér-főszerkesztőjét, Papp Dánielt, és az érintettek kérjenek bocsánatot a közvéleménytől.

A köztévé volt elnöke, Böröcz István, egykori MTVA-elnök vezetésével perek sokasága indult az újságíró-szakszervezeti vezető ellen, és Nagy Navarro is kereseteket indított meg. A közmédia által vesztett perek utáni kártérítési igények pontos összege nem ismert – Nagy Navarro szerint ez is költséges lesz az MTVA-nak. Hamis vád miatt büntetőügy is indul, hiszen a volt tévésre felfüggesztett börtönbüntetést kért Böröcz István garázdaság miatt, amikor őrző-védők megpróbálták eltávolítani őket a tévészékház elől. Összességében még további milliós kártérítési igény várható.

Eleve tudta, hogy nem sok esélye van befeketíteni őket.
De belefogott, rájuk küldött egy egész hadsereget hajnalban...

És HIÁBA!!! Hehehehe...