Megbeszéljük - Bolgár nélkül

doktorKá írta:

Trollirtó írta:HELYES!
Az ötlet a védosztagos önkormányzaté voít, a kivitelezéshez
ÁLLAMI 15 milliót kapott volna. És EZ volt a sarkalatos pont,
a nemtetszések legfőbb alapja.

Mit tehetett volna az állam?
1) Ad pénzt. Ezt már nyilván nem célszerű megtennie.
2) Pénzt nem ad, rájuk hagyja az egészet.
3) Pénzt nem ad, és letiltja az egészet.

Mit tehetett volna a védosztagos önkormi?

1) Kap állami pénzt és megcsinálja.
2) Nem kap állami pénzt, megcsinálja az önkormi (a fehérváriak) pénzéből. Necces.
3) Kér pénzt civilektől (javasoltam volna a dúsgazdag cöföt, amiben, mint jól tudjuk, egy fia közpénz sincs...).

Ezzel szemben visszalépett, biztosan nem saját döntéssel, hanem parancsra.
Ezzel megkímélte a kormányt attól, hogy bármilyen módon állást kelljen foglalnia.
És hogy ne lógjon ki a lóláb, indoklásként kreált egy új ellenséget, egy szobor- és
munkahelytámadó lobbit.
De hogy nem bánt meg semmit, és előbb-utóbb vagy Hómannak, vagy egy másik
szálasista antiszemitának állít egy szobrot, azt borítékolom...

Affenét.  
1. Visszalépünk
2. Juttatunk pénzt, hogy magánkezdeményezésből, magánparkban, magánkertben felállítsák.
3. Kerítést elbontunk, lehet látogatni.

DE - mivel szarunk rá, lesz-e szobor, nem tesszük.

doktorKá írta:

Trollirtó írta:

doktorKá írta:



"A bűne sokkal nagyobb, mint bármelyik "kommunizmust" támogató magyarnak."  - ezt nyilván nem gondoltad komolyan.

De.

Az baj, mert ha te képes vagy súlyozni, hogy egy magyar zsidó élete többet ér, mint egy magyar keresztényé, akkor azzal nincs mit kezdeni.

Trollirtó írta:HELYES!
Az ötlet a védosztagos önkormányzaté voít, a kivitelezéshez
ÁLLAMI 15 milliót kapott volna. És EZ volt a sarkalatos pont,
a nemtetszések legfőbb alapja.

Mit tehetett volna az állam?
1) Ad pénzt. Ezt már nyilván nem célszerű megtennie.
2) Pénzt nem ad, rájuk hagyja az egészet.
3) Pénzt nem ad, és letiltja az egészet.

Mit tehetett volna a védosztagos önkormi?

1) Kap állami pénzt és megcsinálja.
2) Nem kap állami pénzt, megcsinálja az önkormi (a fehérváriak) pénzéből. Necces.
3) Kér pénzt civilektől (javasoltam volna a dúsgazdag cöföt, amiben, mint jól tudjuk, egy fia közpénz sincs...).

Ezzel szemben visszalépett, biztosan nem saját döntéssel, hanem parancsra.
Ezzel megkímélte a kormányt attól, hogy bármilyen módon állást kelljen foglalnia.
És hogy ne lógjon ki a lóláb, indoklásként kreált egy új ellenséget, egy szobor- és
munkahelytámadó lobbit.
De hogy nem bánt meg semmit, és előbb-utóbb vagy Hómannak, vagy egy másik
szálasista antiszemitának állít egy szobrot, azt borítékolom...

Trollirtó írta:

doktorKá írta:



"A bűne sokkal nagyobb, mint bármelyik "kommunizmust" támogató magyarnak."  - ezt nyilván nem gondoltad komolyan.

De.

doktorKá írta:

Trollirtó írta:

MátéBence írta:

"A bűne sokkal nagyobb, mint bármelyik "kommunizmust" támogató magyarnak."  - ezt nyilván nem gondoltad komolyan.

Trollirtó írta:

MátéBence írta:Olyan uncsi már: ha a magyarok egy antiszemitának állítanak szobrot, Amerika összevonja a szemöldökét. Pedig törődhetne a maga dolgával – a négerfaló Wilson elnök és a zsidógyűlölő Henry Ford kultuszával – is.

Na jó, ez nem ilyen egyszerű. De azért majdnem. Vegyük sorjában.

1. Az év végén Székesfehérváron szobrot akarnak emelni Hóman Bálint egykori történésznek, politikusnak, kultuszminiszternek.

2. Hóman meggyőződéses antiszemita volta miatt hazai és külföldi zsidó szervezetek mellett Colleen Bell amerikai nagykövet és más tengerentúli tényezők is jelezték: nagyon remélik, hogy nem lesz szobor.

3. Pedig éppenséggel söpörhetnének a maguk háza táján is. Abban az évben, amikor a magyar parlament megszavazta a világszerte szégyenteljesnek nevezett numerus clausust, Henry Ford, a világszerte kedvelt autómárka névadója kiadta minden antiszemiták Bibliáját, A nemzetközi zsidó című művet. A gyáriparos múzeuma, szobra és kultusza ennek ellenére töretlenül áll, él és virul.

4. Ugyanebben a korszakban az 1913 és 1921 között elnökösködő – a nemzeti panteonból azóta sem kiakolbólított – Woodrow Wilson nevéhez a tengerentúli feketéket sújtó intézkedések sora fűződik. Köztük például az afro-amerikaiak nyilvános helyeken történő elkülönítése, egyetemi tanulmányaik és állami alkalmazásuk szigorú korlátozása. A tényre most kezdenek felfigyelni az ország fekete diákjai, és sok helyen követelik Wilson „trónfosztását”. De, hogy ne álljanak meg félúton, hadat üzentek Amerika egyik alapító atyjának, az ugyancsak rasszistának nevezett Thomas Jeffersonnak is.

5. Az amerikai fekete egyetemisták abszurdba hajló törekvései mutatják meg a legjobban, hogy milyen tévútra vezethet, ha egy történelmi alakot nem a személyiségének és munkásságának összetettségében, illetve a maga idejének tükrében, hanem kizárólag a jelen egyre inkább dogmatikussá váló politikai korrektségének fényében helyezünk mérlegre.

Ámde.

1. Ford és Wilson évtizedek óta létező, napjainkban csak megörökölt szobrával, kultuszával ellentétben Hóman Bálintot most akarják bronzba önteni. Márpedig minden ilyen gesztus egyszerre szól a megörökített személyről, illetve az alkotás kezdeményezőiről. Utóbbiak nyilván a történelmi személy valamely tulajdonságát, tettét példaként akarják állítani a kortársak elé.

2. Csakhogy Hóman Bálint politikusként nem alkotott különösképpen maradandót. És bár 1946-os, háborús bűnösként való elítélése miatt utóbb rehabilitálták, a Szálasi-korszakban is aktív mivolta, zsidóellenessége miatt nem érdemelne szobrot.

3. Történészként viszont megkerülhetetlen, ellenfelei által is nagyra tartott tényező; munkáin nemzedékek nőttek fel, kötetei ma is alapművek az egyetemeken.

4. Ezzel együtt történészeknek nemigen szokás szobrot állítani; pláne nem köztérit, és pláne nem egészalakosat – legfeljebb mellszobrot, s azt is valamely tudományos intézmény egyik zugában. Ebből következően a fehérvári gesztusnak – kell-e magyarázni? – erősen dafke íze van.

5. De ha már Hóman Bálint tudományos munkássága mindenképpen bronzöntőműhely után kiált, érdemes lett volna megfontolni egy közös alkotást kollégájával és szerzőtársával, Szekfű Gyulával. Merthogy, kedves történelmi kérdések iránt érdeklődő közvélemény, neki sincs még köztéri szobra. Szép kis páros lennének: az alkotásban benne volna sűrítve az egész XX. század minden kínja, dilemmája és útvesztője. A kiváló historikus ugyanis a második világháború után, a koalíciós években moszkvai nagykövetként tevékenykedett – de ez még a kisebb „bűne”: a legvadabb Rákosi-korszakban, 1953-tól országgyűlési képviselő volt, majd 1954-től egészen 1955-ös haláláig az Elnöki Tanács tagjként szolgált.

A vége tökéletes: nem kell Hóman-szobor.
Az eleje nem annyira: a két amerikai úr rasszistának mondott tevékenysége SEMMIBEN sem
hasonlítható össze Hómannal, aki azért teljes mellszélességgel, törvényhozóként,
Szálasi mellett a végsőkig kitartva, sokszázezer ember brutális kínzásában és
megsemmisítésében bűnös eszme gyakorlati végrehajtásában vett részt.
A bűne sokkal nagyobb, mint bármelyik "kommunizmust" támogató magyarnak.

MátéBence írta:

Trollirtó írta:


És az van, hogy egy védosztagos önkormányzat nem tehet meg
mindent és bármit.

Én csak idéztem a polgármestert. Nyílván nyomos oka volt annak, ha azt mondta, amit idéztem.
Szerinted nincs lobbi. Én meg nagyon úgy látom, hogy van.

Az utolsó mondatoddal 100% egyetértek. Eddig sem tehetett meg bármit és mindent és eztán sem. Demokrácia van.

Trollirtó írta:

MátéBence írta:

Trollirtó írta:

Jellegzetes védosztagos, áthárítós duma.
Ha valaki (valakik) a közösség java részének ellenében égbekiáltó baromságot
készül tenni, arra igenis nyomást kell gyakorolni. Ez így helyes.
Egy városvezetés a városért van, a város pénzéből - és nem önmagáért,
vagy a védosztagért.

Ebben eltér az álláspontunk. Mert szerintem az nem helyes, hogy mégegy vitatott szobor esetében is olyan nyomásgyakorlás legyen, amely munkahelyek elvesztéséhez vezetne tömegesen.

Aminek te most tapsikolsz örömödben az arról szól, hogy ha ennek a néven nem nevezhető lobbi csoportnak valami nem tetszik (színház, szobor, bármi...), akkor nyomásgyakorlás útján felülírják adott esetben a demokratikusan megválasztott politikusok mozgás szabadságát.

Szerintem ez minden csak nem demokratikus.

A tiltakozás igen. A tüntetés igen. A munkahelyek fenyegetése nem.

Nem értelek!
Hóman-szobor és munkahelyek? Kissé paranoid ötlet
A politikusok ne szobor-ügyben mozgásszabadságoljanak.
Semmiféle lobbi nincs. Józan paraszti ész van.
Nemzeti és emberi önérzet van.
És az van, hogy egy védosztagos önkormányzat nem tehet meg
mindent és bármit.

MátéBence írta:

Trollirtó írta:

MátéBence írta:

Neked jó hír. Én annyira nem tudok örvendeni, amikor kiderül, hogy létezik egy olyan néven nem nevezhető lobbi, amely úgy tud fenyegetni, hogy a polgármesternek ilyeneket kell mondania:

"hogy a fehérvári polgárokat, az ő munkahelyeiket és közös otthonunknak tekintett városunkat csak úgy tudjuk megvédeni a nyomásgyakorlás különféle formáitól,"

Jellegzetes védosztagos, áthárítós duma.
Ha valaki (valakik) a közösség java részének ellenében égbekiáltó baromságot
készül tenni, arra igenis nyomást kell gyakorolni. Ez így helyes.
Egy városvezetés a városért van, a város pénzéből - és nem önmagáért,
vagy a védosztagért.

Ebben eltér az álláspontunk. Mert szerintem az nem helyes, hogy mégegy vitatott szobor esetében is olyan nyomásgyakorlás legyen, amely munkahelyek elvesztéséhez vezetne tömegesen.

Aminek te most tapsikolsz örömödben az arról szól, hogy ha ennek a néven nem nevezhető lobbi csoportnak valami nem tetszik (színház, szobor, bármi...), akkor nyomásgyakorlás útján felülírják adott esetben a demokratikusan megválasztott politikusok mozgás szabadságát.

Szerintem ez minden csak nem demokratikus.

A tiltakozás igen. A tüntetés igen. A munkahelyek fenyegetése nem.

Trollirtó írta:

MátéBence írta:

Trollirtó írta:

Csupa jó hír, már megérte ma felébredni

Neked jó hír. Én annyira nem tudok örvendeni, amikor kiderül, hogy létezik egy olyan néven nem nevezhető lobbi, amely úgy tud fenyegetni, hogy a polgármesternek ilyeneket kell mondania:

"hogy a fehérvári polgárokat, az ő munkahelyeiket és közös otthonunknak tekintett városunkat csak úgy tudjuk megvédeni a nyomásgyakorlás különféle formáitól,"

Jellegzetes védosztagos, áthárítós duma.
Ha valaki (valakik) a közösség java részének ellenében égbekiáltó baromságot
készül tenni, arra igenis nyomást kell gyakorolni. Ez így helyes.
Egy városvezetés a városért van, a város pénzéből - és nem önmagáért,
vagy a védosztagért.

MátéBence írta:

Trollirtó írta:

MátéBence írta:Ahogy olvasom győztek Saul fiai és nem lesz egyelőre Hóman szobor.

Csupa jó hír, már megérte ma felébredni

Neked jó hír. Én annyira nem tudok örvendeni, amikor kiderül, hogy létezik egy olyan néven nem nevezhető lobbi, amely úgy tud fenyegetni, hogy a polgármesternek ilyeneket kell mondania:

"hogy a fehérvári polgárokat, az ő munkahelyeiket és közös otthonunknak tekintett városunkat csak úgy tudjuk megvédeni a nyomásgyakorlás különféle formáitól,"

Trollirtó írta:

MátéBence írta:Ahogy olvasom győztek Saul fiai és nem lesz egyelőre Hóman szobor.

Csupa jó hír, már megérte ma felébredni

MátéBence írta:Ahogy olvasom győztek Saul fiai és nem lesz egyelőre Hóman szobor.

MátéBence írta:

Trollirtó írta:

MátéBence írta:

Igen, szerintem is Hóman esetében egyetérthetünk. Én Szőnyi Szilárd álláspontját 100% osztom. Viszont látok egy erős törekvést a részedről arra nézve, hogy Hóman tudományos munkásságát lenézd és ledegradáld. Ez nem helyes. Ugyanis Hóman nem holmi 20-ad rangú könyveket írt, hanem mai napig használt alapirodalmakat.

Károlyit tekintve biztos voltam benne, hogy nem értünk egyet. És nem is fogunk soha. Számomra Ő akkor is egy hazaáruló szemét, ha az élet úgy hozta, hogy miniszterelnök és köztársasági elnök lehetett (köszönhetően a komcsiknak, akik minden voltak csak demokratikusak nem). Persze. A demokratikus rendszert szépen alapozták meg. Rögtök fegyverrel meg is ölték a kiváló államférfi Tisza Istvánt. Ennyire voltak ők demokraták.

Trollirtó írta:

MátéBence írta:

Trollirtó írta:

A vége tökéletes: nem kell Hóman-szobor.
Az eleje nem annyira: a két amerikai úr rasszistának mondott tevékenysége SEMMIBEN sem
hasonlítható össze Hómannal, aki azért teljes mellszélességgel, törvényhozóként,
Szálasi mellett a végsőkig kitartva, sokszázezer ember brutális kínzásában és
megsemmisítésében bűnös eszme gyakorlati végrehajtásában vett részt.
A bűne sokkal nagyobb, mint bármelyik "kommunizmust" támogató magyarnak.

hali!

Egyetértek. Nem KELL Hóman szobor. Ahogy nem KELL Károlyi szobor sem, meg semmilyen szobor nem KELL igazán. De lehet, mert vitathatatlanul vannak érdemei. És vannak bűnei is. Én személy szerint nem erőltetném, de nem is tiltakoznék ellene, ahogy a Károlyi szobor ellen sem tiltakozom. És Károlyit politikai tevékenységét tekintve sokkal kártékonyabbnak és bűnösebbnek tartom Hómannál.

Hómanban egyetértünk, ahogy olvasom, már Szfehérvár is visszalép.
Akinek a történészi munkáját a Wikipédia két sorban  tudja rendezni,
és a két-három - nem is egyedül létrehozott - jelentősnek mondott
művéből az egyik a magyar-sumér rokonságot pedzegeti, szerintem
nem megszoborandó (hogy tetszik?)...
Ami pedig Károlyit illeti: azért mégiscsak a Monarchia utáni első magyar
miniszterelnök volt, a kormánya egy demokratikus rendszert alapozott meg.
Sokkal alkalmasabb szobornak...
De ebbe most nem megyek bele.

MátéBence írta:

Trollirtó írta:

MátéBence írta:Olyan uncsi már: ha a magyarok egy antiszemitának állítanak szobrot, Amerika összevonja a szemöldökét. Pedig törődhetne a maga dolgával – a négerfaló Wilson elnök és a zsidógyűlölő Henry Ford kultuszával – is.

Na jó, ez nem ilyen egyszerű. De azért majdnem. Vegyük sorjában.

1. Az év végén Székesfehérváron szobrot akarnak emelni Hóman Bálint egykori történésznek, politikusnak, kultuszminiszternek.

2. Hóman meggyőződéses antiszemita volta miatt hazai és külföldi zsidó szervezetek mellett Colleen Bell amerikai nagykövet és más tengerentúli tényezők is jelezték: nagyon remélik, hogy nem lesz szobor.

3. Pedig éppenséggel söpörhetnének a maguk háza táján is. Abban az évben, amikor a magyar parlament megszavazta a világszerte szégyenteljesnek nevezett numerus clausust, Henry Ford, a világszerte kedvelt autómárka névadója kiadta minden antiszemiták Bibliáját, A nemzetközi zsidó című művet. A gyáriparos múzeuma, szobra és kultusza ennek ellenére töretlenül áll, él és virul.

4. Ugyanebben a korszakban az 1913 és 1921 között elnökösködő – a nemzeti panteonból azóta sem kiakolbólított – Woodrow Wilson nevéhez a tengerentúli feketéket sújtó intézkedések sora fűződik. Köztük például az afro-amerikaiak nyilvános helyeken történő elkülönítése, egyetemi tanulmányaik és állami alkalmazásuk szigorú korlátozása. A tényre most kezdenek felfigyelni az ország fekete diákjai, és sok helyen követelik Wilson „trónfosztását”. De, hogy ne álljanak meg félúton, hadat üzentek Amerika egyik alapító atyjának, az ugyancsak rasszistának nevezett Thomas Jeffersonnak is.

5. Az amerikai fekete egyetemisták abszurdba hajló törekvései mutatják meg a legjobban, hogy milyen tévútra vezethet, ha egy történelmi alakot nem a személyiségének és munkásságának összetettségében, illetve a maga idejének tükrében, hanem kizárólag a jelen egyre inkább dogmatikussá váló politikai korrektségének fényében helyezünk mérlegre.

Ámde.

1. Ford és Wilson évtizedek óta létező, napjainkban csak megörökölt szobrával, kultuszával ellentétben Hóman Bálintot most akarják bronzba önteni. Márpedig minden ilyen gesztus egyszerre szól a megörökített személyről, illetve az alkotás kezdeményezőiről. Utóbbiak nyilván a történelmi személy valamely tulajdonságát, tettét példaként akarják állítani a kortársak elé.

2. Csakhogy Hóman Bálint politikusként nem alkotott különösképpen maradandót. És bár 1946-os, háborús bűnösként való elítélése miatt utóbb rehabilitálták, a Szálasi-korszakban is aktív mivolta, zsidóellenessége miatt nem érdemelne szobrot.

3. Történészként viszont megkerülhetetlen, ellenfelei által is nagyra tartott tényező; munkáin nemzedékek nőttek fel, kötetei ma is alapművek az egyetemeken.

4. Ezzel együtt történészeknek nemigen szokás szobrot állítani; pláne nem köztérit, és pláne nem egészalakosat – legfeljebb mellszobrot, s azt is valamely tudományos intézmény egyik zugában. Ebből következően a fehérvári gesztusnak – kell-e magyarázni? – erősen dafke íze van.

5. De ha már Hóman Bálint tudományos munkássága mindenképpen bronzöntőműhely után kiált, érdemes lett volna megfontolni egy közös alkotást kollégájával és szerzőtársával, Szekfű Gyulával. Merthogy, kedves történelmi kérdések iránt érdeklődő közvélemény, neki sincs még köztéri szobra. Szép kis páros lennének: az alkotásban benne volna sűrítve az egész XX. század minden kínja, dilemmája és útvesztője. A kiváló historikus ugyanis a második világháború után, a koalíciós években moszkvai nagykövetként tevékenykedett – de ez még a kisebb „bűne”: a legvadabb Rákosi-korszakban, 1953-tól országgyűlési képviselő volt, majd 1954-től egészen 1955-ös haláláig az Elnöki Tanács tagjként szolgált.

A vége tökéletes: nem kell Hóman-szobor.
Az eleje nem annyira: a két amerikai úr rasszistának mondott tevékenysége SEMMIBEN sem
hasonlítható össze Hómannal, aki azért teljes mellszélességgel, törvényhozóként,
Szálasi mellett a végsőkig kitartva, sokszázezer ember brutális kínzásában és
megsemmisítésében bűnös eszme gyakorlati végrehajtásában vett részt.
A bűne sokkal nagyobb, mint bármelyik "kommunizmust" támogató magyarnak.

hali!

Egyetértek. Nem KELL Hóman szobor. Ahogy nem KELL Károlyi szobor sem, meg semmilyen szobor nem KELL igazán. De lehet, mert vitathatatlanul vannak érdemei. És vannak bűnei is. Én személy szerint nem erőltetném, de nem is tiltakoznék ellene, ahogy a Károlyi szobor ellen sem tiltakozom. És Károlyit politikai tevékenységét tekintve sokkal kártékonyabbnak és bűnösebbnek tartom Hómannál.

Trollirtó írta:

MátéBence írta:Ezt írja a drága jó Népszabadság "a szerk" nevezetű írója:

"miért méltatlan az utókor tiszteletére egy antiszemita."

Kedves jó "a szerk."!

Ezen alapon a fél magyar irodalmat és annak képviselőit dobhatjátok a kukába Kosztolányival, Adyval, Móriczal egyetemben, akik mind antiszemiták voltak, vagy azt tudjuk biztosan, hogy voltak kő kemény antiszemita megnyilatkozásaik.

Mégis a helyzet úgy áll, hogy senki nem akarja Kosztolányi szobrát ledönteni, senki nem akarja a Móricz Zsigmond körtér nevét megváltoztatni.

A hülyeséget és a buta hergelést tessék abbafejezni. Engem sem zavar a Siófokon álló, véleményem szerint nettó hazaáruló Károlyi Mihály szobra.

A tévedés alapvető.
Itt alapvető kritérium, hogy Hóman törvényhozói hatalommal felruházva
tevőlegesen vett részt a magyar antiszemitizmus segítésében, erősítésében.
Meggyőződéssel, és a végsőkig.

Trollirtó írta:

MátéBence írta:Olyan uncsi már: ha a magyarok egy antiszemitának állítanak szobrot, Amerika összevonja a szemöldökét. Pedig törődhetne a maga dolgával – a négerfaló Wilson elnök és a zsidógyűlölő Henry Ford kultuszával – is.

Na jó, ez nem ilyen egyszerű. De azért majdnem. Vegyük sorjában.

1. Az év végén Székesfehérváron szobrot akarnak emelni Hóman Bálint egykori történésznek, politikusnak, kultuszminiszternek.

2. Hóman meggyőződéses antiszemita volta miatt hazai és külföldi zsidó szervezetek mellett Colleen Bell amerikai nagykövet és más tengerentúli tényezők is jelezték: nagyon remélik, hogy nem lesz szobor.

3. Pedig éppenséggel söpörhetnének a maguk háza táján is. Abban az évben, amikor a magyar parlament megszavazta a világszerte szégyenteljesnek nevezett numerus clausust, Henry Ford, a világszerte kedvelt autómárka névadója kiadta minden antiszemiták Bibliáját, A nemzetközi zsidó című művet. A gyáriparos múzeuma, szobra és kultusza ennek ellenére töretlenül áll, él és virul.

4. Ugyanebben a korszakban az 1913 és 1921 között elnökösködő – a nemzeti panteonból azóta sem kiakolbólított – Woodrow Wilson nevéhez a tengerentúli feketéket sújtó intézkedések sora fűződik. Köztük például az afro-amerikaiak nyilvános helyeken történő elkülönítése, egyetemi tanulmányaik és állami alkalmazásuk szigorú korlátozása. A tényre most kezdenek felfigyelni az ország fekete diákjai, és sok helyen követelik Wilson „trónfosztását”. De, hogy ne álljanak meg félúton, hadat üzentek Amerika egyik alapító atyjának, az ugyancsak rasszistának nevezett Thomas Jeffersonnak is.

5. Az amerikai fekete egyetemisták abszurdba hajló törekvései mutatják meg a legjobban, hogy milyen tévútra vezethet, ha egy történelmi alakot nem a személyiségének és munkásságának összetettségében, illetve a maga idejének tükrében, hanem kizárólag a jelen egyre inkább dogmatikussá váló politikai korrektségének fényében helyezünk mérlegre.

Ámde.

1. Ford és Wilson évtizedek óta létező, napjainkban csak megörökölt szobrával, kultuszával ellentétben Hóman Bálintot most akarják bronzba önteni. Márpedig minden ilyen gesztus egyszerre szól a megörökített személyről, illetve az alkotás kezdeményezőiről. Utóbbiak nyilván a történelmi személy valamely tulajdonságát, tettét példaként akarják állítani a kortársak elé.

2. Csakhogy Hóman Bálint politikusként nem alkotott különösképpen maradandót. És bár 1946-os, háborús bűnösként való elítélése miatt utóbb rehabilitálták, a Szálasi-korszakban is aktív mivolta, zsidóellenessége miatt nem érdemelne szobrot.

3. Történészként viszont megkerülhetetlen, ellenfelei által is nagyra tartott tényező; munkáin nemzedékek nőttek fel, kötetei ma is alapművek az egyetemeken.

4. Ezzel együtt történészeknek nemigen szokás szobrot állítani; pláne nem köztérit, és pláne nem egészalakosat – legfeljebb mellszobrot, s azt is valamely tudományos intézmény egyik zugában. Ebből következően a fehérvári gesztusnak – kell-e magyarázni? – erősen dafke íze van.

5. De ha már Hóman Bálint tudományos munkássága mindenképpen bronzöntőműhely után kiált, érdemes lett volna megfontolni egy közös alkotást kollégájával és szerzőtársával, Szekfű Gyulával. Merthogy, kedves történelmi kérdések iránt érdeklődő közvélemény, neki sincs még köztéri szobra. Szép kis páros lennének: az alkotásban benne volna sűrítve az egész XX. század minden kínja, dilemmája és útvesztője. A kiváló historikus ugyanis a második világháború után, a koalíciós években moszkvai nagykövetként tevékenykedett – de ez még a kisebb „bűne”: a legvadabb Rákosi-korszakban, 1953-tól országgyűlési képviselő volt, majd 1954-től egészen 1955-ös haláláig az Elnöki Tanács tagjként szolgált.

A vége tökéletes: nem kell Hóman-szobor.
Az eleje nem annyira: a két amerikai úr rasszistának mondott tevékenysége SEMMIBEN sem
hasonlítható össze Hómannal, aki azért teljes mellszélességgel, törvényhozóként,
Szálasi mellett a végsőkig kitartva, sokszázezer ember brutális kínzásában és
megsemmisítésében bűnös eszme gyakorlati végrehajtásában vett részt.
A bűne sokkal nagyobb, mint bármelyik "kommunizmust" támogató magyarnak.

MátéBence írta:Ezt írja a drága jó Népszabadság "a szerk" nevezetű írója:

"miért méltatlan az utókor tiszteletére egy antiszemita."

Kedves jó "a szerk."!

Ezen alapon a fél magyar irodalmat és annak képviselőit dobhatjátok a kukába Kosztolányival, Adyval, Móriczal egyetemben, akik mind antiszemiták voltak, vagy azt tudjuk biztosan, hogy voltak kő kemény antiszemita megnyilatkozásaik.

Mégis a helyzet úgy áll, hogy senki nem akarja Kosztolányi szobrát ledönteni, senki nem akarja a Móricz Zsigmond körtér nevét megváltoztatni.

A hülyeséget és a buta hergelést tessék abbafejezni. Engem sem zavar a Siófokon álló, véleményem szerint nettó hazaáruló Károlyi Mihály szobra.

MátéBence írta:Olyan uncsi már: ha a magyarok egy antiszemitának állítanak szobrot, Amerika összevonja a szemöldökét. Pedig törődhetne a maga dolgával – a négerfaló Wilson elnök és a zsidógyűlölő Henry Ford kultuszával – is.

Na jó, ez nem ilyen egyszerű. De azért majdnem. Vegyük sorjában.

1. Az év végén Székesfehérváron szobrot akarnak emelni Hóman Bálint egykori történésznek, politikusnak, kultuszminiszternek.

2. Hóman meggyőződéses antiszemita volta miatt hazai és külföldi zsidó szervezetek mellett Colleen Bell amerikai nagykövet és más tengerentúli tényezők is jelezték: nagyon remélik, hogy nem lesz szobor.

3. Pedig éppenséggel söpörhetnének a maguk háza táján is. Abban az évben, amikor a magyar parlament megszavazta a világszerte szégyenteljesnek nevezett numerus clausust, Henry Ford, a világszerte kedvelt autómárka névadója kiadta minden antiszemiták Bibliáját, A nemzetközi zsidó című művet. A gyáriparos múzeuma, szobra és kultusza ennek ellenére töretlenül áll, él és virul.

4. Ugyanebben a korszakban az 1913 és 1921 között elnökösködő – a nemzeti panteonból azóta sem kiakolbólított – Woodrow Wilson nevéhez a tengerentúli feketéket sújtó intézkedések sora fűződik. Köztük például az afro-amerikaiak nyilvános helyeken történő elkülönítése, egyetemi tanulmányaik és állami alkalmazásuk szigorú korlátozása. A tényre most kezdenek felfigyelni az ország fekete diákjai, és sok helyen követelik Wilson „trónfosztását”. De, hogy ne álljanak meg félúton, hadat üzentek Amerika egyik alapító atyjának, az ugyancsak rasszistának nevezett Thomas Jeffersonnak is.

5. Az amerikai fekete egyetemisták abszurdba hajló törekvései mutatják meg a legjobban, hogy milyen tévútra vezethet, ha egy történelmi alakot nem a személyiségének és munkásságának összetettségében, illetve a maga idejének tükrében, hanem kizárólag a jelen egyre inkább dogmatikussá váló politikai korrektségének fényében helyezünk mérlegre.

Ámde.

1. Ford és Wilson évtizedek óta létező, napjainkban csak megörökölt szobrával, kultuszával ellentétben Hóman Bálintot most akarják bronzba önteni. Márpedig minden ilyen gesztus egyszerre szól a megörökített személyről, illetve az alkotás kezdeményezőiről. Utóbbiak nyilván a történelmi személy valamely tulajdonságát, tettét példaként akarják állítani a kortársak elé.

2. Csakhogy Hóman Bálint politikusként nem alkotott különösképpen maradandót. És bár 1946-os, háborús bűnösként való elítélése miatt utóbb rehabilitálták, a Szálasi-korszakban is aktív mivolta, zsidóellenessége miatt nem érdemelne szobrot.

3. Történészként viszont megkerülhetetlen, ellenfelei által is nagyra tartott tényező; munkáin nemzedékek nőttek fel, kötetei ma is alapművek az egyetemeken.

4. Ezzel együtt történészeknek nemigen szokás szobrot állítani; pláne nem köztérit, és pláne nem egészalakosat – legfeljebb mellszobrot, s azt is valamely tudományos intézmény egyik zugában. Ebből következően a fehérvári gesztusnak – kell-e magyarázni? – erősen dafke íze van.

5. De ha már Hóman Bálint tudományos munkássága mindenképpen bronzöntőműhely után kiált, érdemes lett volna megfontolni egy közös alkotást kollégájával és szerzőtársával, Szekfű Gyulával. Merthogy, kedves történelmi kérdések iránt érdeklődő közvélemény, neki sincs még köztéri szobra. Szép kis páros lennének: az alkotásban benne volna sűrítve az egész XX. század minden kínja, dilemmája és útvesztője. A kiváló historikus ugyanis a második világháború után, a koalíciós években moszkvai nagykövetként tevékenykedett – de ez még a kisebb „bűne”: a legvadabb Rákosi-korszakban, 1953-tól országgyűlési képviselő volt, majd 1954-től egészen 1955-ös haláláig az Elnöki Tanács tagjként szolgált.

Trollirtó írta:

doktorKá írta:Válasz.hu: Habony Árpád lett az új jobboldali médiabirodalom feje

2015. április 15., szerda, 10:10 Utolsó frissítés: 2015. április 15., szerda, 10:35

Szerző: hvg.hu



A Válasz.hu értesülése szerint április 9-én megalapították a Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t, amely az új jobboldali sajtóbirodalom központi cége lesz. Az egyik tulajdonos a miniszterelnök főtanácsadója, Habony Árpád.

Ez mind rendben is lenne - van pénze. Tudjuk is.
Nade honnan?
A kormány, a miniszterelnökség stb. nem alkalmazza,
egyetlen cégének árbevétele nulla.
Nem a táskája, a ruhája, az autója, az Ibizája a gond - hanem ennek a fedezete.

kondor írta:

doktorKá írta:

Jóska.bá írta:

Vetted-e észre, hogy a katonasággal, csak mint szerződéses vagy önkéntes lehetőséggel értettem eddig egyet ?
Más ne döntsön az életemről, mint apáméról döntött Horthy, aki kiküldte a keleti frontra - pedig nem akaródzott neki.

De, ha valaki öntudatból, vagy pénzért akar mások által öngyilkos lenni, az ellen semmi kifogásom.
Nem tetszik viszont, hogy utána meg az anyukák mennek tüntetni, hogy meghalt a fiuk - Amerikában persze....

Nos, azt gondolom, a szíreknek joga van nem harcolni, otthon. Mégiscsak az ő hazájuk. Ha akarja megvárja amíg lefejezik, vagy megvédi országát. Harmadik út nincs. Az azonban nincs rendben, hogy elmenekül, majd más megoldja helyettük Szíria felszabadítását. Ez nem megy. Érdemes segíteni őket ebben, de alapvetően nekik kell megoldani. Lehetnek pacifisták ők is, ez esetben Szíria, mint olyan, eltűnik az országok sorából. Kár érte, komoly történelemel, hagyományokkal bíró ország. Majd az ISIS ad neki, valami hülye nevet.

Látszik hogy nem figyelsz, csao hülye mantra. Felszerelni,kiképezni átdobni egy népi hadsereget.Sokkal nehezebb és többe kerül mint a koalicioval megoldani. Már próblta az usa.Teljes kudarc.Az egyetlen bevethető jól szervezett erő a kurd pesmerga harcosok.Végzik is a dolgukat,annak ellenére hogy jutalomra országra nem számíthatnak.Sokaknak nem érdekúk hogy segítséka kurdokat.Az usa növeli az elit kommandók létszámát.Érzékeny vesztességeket okoznak az Is-nek.egyenlőre a zavaros hadi helyzetben az egyetlen megoldás a bombázásokkal együt,míg nem tisztul a kép.